A „KortársFMJ Alapítvány” 2014-ben kezdte el működését. A művészvilág /festők, írók, szobrászok, stb./ támogatására, kulturális programok szervezésére jött létre. Alapítvány alapítója – Fodor Julianna. Művészeti vezetője és egyúttal alelnöke – Ferkovics József1, országosan elismert festőművész2. Két év alatt 200 festményt készített, de, saját elmondása szerint vannak kedvencei, amelyektől nem szívesen válik meg. 3 tagú családjával jelenleg Szombathelyen él, Szombathelyi Roma Önkormányzatnál dolgozik. 1982-ben Budapesten a Képző- és Iparművészeti Főiskolán Pajzs László és Fóti Ernő festőművészek magántanítványa. Közben befejezi főiskolai tanulmányait, grafikus diplomát szerez. Utána évekig tanít3, szakköröket vezet, gyerekeket készít fel.
Ferkovics József képei4 a világ számos városaiban kerülnek önálló vagy csoportos kiállításra5: München, Berlin, Nápoly, London, Királyhelmec, Sanghaj, Washington, Brüsszel, Neumarkt, Torontó, Montreal. Magyarországon belül6: Budapest, Pécs, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Vác, Székesfehérvár, Veszprém, Szombathely. Életművéről készült egy dokumentumfilm7. A festőművész jelenleg aktív szereplője a művészeti közösségi életnek8. Számos tematikus és csoportos tárlaton szerepelt, többek között 2000-ben a Roma Képzőművészek III. Országos kiállításán, 2007-ben a székesfehérvári Csók István Képtárban az „Együttállás”, illetve a Nemzeti Galériában az „Emlékezés színes álmai” címet viselő kiállításon mutatkozott be. 2003-ban az Amaro Drom roma lap felkérésére elkészíti a mára már híressé vált holokauszt grafikai sorozatát, amely több ízben látható volt a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Kiállításai9 szervezésében az alapítványnak kiemelkedő szerepe van. Alkotóműhelye10 szerény körülmények között működik, ennek ellenére munkásságát országosan és világméretekben is elismerik11. Kedvelt témái: az emberek, a szegénység és a természet. Számos stílusban alkot, mégis van egy saját, csak rá jellemző egyéni kifejezésmódja. Alkotásai számos közintézményt díszítenek, s megtalálhatók a Roma Parlament Képtárában, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Művelődési Intézet gyűjteményében. Egyénisége nyitott és barátságos, szívesen találkozik művészekkel és tevékenysége felől érdeklődőkkel12. Napjainkban a Magyar kortársfestőművészek közé tartoznak úgyszintén Fenyvesi József, Kun Pál, Balázs János, Oláh Jolán, Oláh Mara, Bada Márta, Orsós Teréz, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Milák Brigitta, Pintér Sándor, Dilinkó Gábor, Balogh Balázs András.
1. sz. melléklet: Ferkovics József festőművész
2. sz. melléklet: Ferkovics József - riport
3. sz. melléklet: Mentorálas
4. sz. melléklet: Festmények 1.
5. sz. melléklet: Festmények 2.
6 sz. melléklet: Festmények 3.
7. sz. melléklet: Életműfilm
8. sz. melléklet: Közösségi élet
9. sz. melléklet: Kiállítás
10. sz. melléklet: Alkotóműhely
11. sz. melléklet: Elismerés
12. sz. melléklet: Elérhetőség
„Azt szeretném, én, mint roma alkotó, hogy mindenkinek legyen esélye arra, hogy az álmait megvalósítsa. Kívánom azoknak, akiknek ugyanilyen sors jutott, mint nekem, hogy merjenek kilépni belőle.”
Ferkovics József.
Budapest ma is a művész élet kiemelkedő központja. Itt található a Magyar Képzőművészeti Egyetem http://www.mke.hu/ és számos olyan intézmény, amely tehetséges fiatalokat karol fel, a kortárs művészet fejlődését előremozdítja. A mai világban a roma képzőművészet egy nagy fehér folt a kortárs művészetben. A fővárosnak turisztikai szempontból is fontos szerepe van, mivel a világ számos pontjáról látogatnak el hozzánk kortárs művészetet kedvelő társadalmi rétegek. A művész a tehetségéből él. Az biztosítja számára az alkotáshoz megfelelő környezetett, megélhetési forrást. Ha nem tudja eladni képeit, megjeleníteni köteteit, előadni műveit, alkotni sem fog tudni. A mindennapi megélhetési kényszer elnyomja egyéniségét és átlagemberré változtatja. Több olyan művészt ismerünk, aki tehetségük kibontakoztatása mellett tanítanak, önkormányzatnál dolgoznak, óvónőként keresi meg a mindennapi betevőt. Ezen szeretnénk változtatni. Célunk, hogy megkönnyítsük tehetségüknek önmegvalósítását.
A Százados úti művésztelep (Budapest VIII. ker., Százados út 3–13) Budapest első művésztelepeként épült, egyben Európa legrégibb folyamatosan működő művésztelepe. Az itt élő művészek nem alkotnak szoros művészeti csoportosulást, különböző felfogásban készítik műveiket. A képzőművészet és iparművészet legkülönbözőbb területein alkotnak. 1997-ben megalapították a Százados úti Művésztelep Egyesületet, mely rendszeresen kiállításokon mutatja be az itt születő alkotásokat. Létesítését 1909-ben kezdeményezték, 1910-ben hagyták jóvá, és 1911 novemberében már beköltöztek az első lakók. A terveket Wossala Sándor készítette. Tizenöt földszintes ház épült huszonnyolc műteremmel az akkori Budapest peremén. Temető, vasút és laktanyák választották el a voltaképpeni várostól. Kertészetek övezték, és szomszédságában épült fel a Fővárosi Kenyérgyár. Feljegyzések szerint ideiglenesnek építették a telepet; végleges helyéül Zugliget volt kijelölve, de az első világháború elsöpörte a terveket. A telep 1923-ban kapott villanyvilágítást. 1949 óta a Józsefváros része, korábban Kőbányához tartozott.
A Szolnoki Művésztelep a Tisza és Zagyva torkolatánál, Szolnokon, a Szent István király tér 6. szám alatt található. Létrejötte az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez kapcsolódik, Magyarország legrégibb művésztelepe. A Szolnoki Művésztelep, illetve Szolnok jelentősége a képzőművészetben, egy osztrák festőművész nevéhez köthető. August von Pettenkofen osztrák festő, az 1848-49-es szabadságharc idején, mint hadi-rajzoló járt Magyarországon. 1851-ben járt először Szolnokon, és ettől kezdve újra és újra visszatért. Az 1956-57-es esztendők új fejezetet nyitottak a művésztelep életében.Fiatal művészek egész sora került Szolnokra. Nagy István, Simon Ferenc és Szabó László szobrász, Baranyó Sándor, Berényi Ferenc, Bokros László, Fazekas Magdolna, Gácsi Mihály, Meggyes László, Mészáros Lajos (festőművész) és Palitz József festőművészek lettek az új alkotók. 2002-ben a Szolnoki Művésztelep fennállásának 100-ik évfordulóját méltóképp ünnepelte a város. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával a telep hat műteremlakásból álló épületszárnya teljesen megújult. Egy galéria és kiállító terem, egy közös műterem, és két-két garzon lakrésszel egészült ki a festő és szobrász műterem. A közgyűlés rendelete értelmében, újból életre kelt az 1901-ben alapított Szolnoki Művészeti Egyesületet, amely a továbbiakban a Szolnoki Művésztelepért Közalapítvány jogutódjaként tevékenykedik.
A Nagybányai Művésztelep http://www.nagybanya.ro/muvesztelep/kapcsolatok.php a modern magyar festészetet elindító mozgalom, mely az 1896-ban a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, majd csak a második világháború vetett véget működésének. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult. Az iskola fő érdeme, hogy meghonosította a naturalizmus és a plein air festészetet. A korai időszakban a nagybányai stílus egyik legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt. Alapítói: Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla. A nagybányai iskola a 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a hazai festőművészekre, hatása érvényesült a MIÉNK, a Nyolcak, a Szinyei Merse Pál Társaság, a KUT, az alföldi festők, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is, illetve meg áthatotta a magyar festőművészetet. Ez volt az első festőiskola, melynek munkásságát a magyar közönség keblére ölelte s tisztelte.
Elsődleges célcsoport: roma és nem roma festők, írók, fotósok, zenészek, egyéb kortárs művészek13.
Másodlagos célcsoport: kortárs művészetet kedvelő mecénások, vidéken és külföldön élő művészek, Magyarországon és külföldön élő vevőréteg, gyűjtök, irodalmi közösségek14, építőipar és helybéli kis közértek felújítási időszak alatt.
13. sz. melléklet: Kortársművészek
14. sz. melléklet: Íróközösség
Filantrópia fogalma a jól szituált, milliárdos vagyonnal rendelkező társadalmi rétegekben manapság elismert. Nagyon sok kiemelkedő, megállapodott személyiség jótékonykodik: Warren Buffet, Kovács Gábor, Михаил Прохоров, stb. Mecénást vagy pártfogoltat felkeresni ebben az esetben indokolt, sőt nélkülözhetetlen, mivel egy nagy volumenű, hosszú távú projektről lenne szó civil szféra keretein belül.
Pályázat tekintetében érdemes felkérni egy profi pályázatírót és rábízni a projekt lebonyolítását. A másodlagos pénzügyi forrást ebből tervezzük beszerezni.
Az elhivatottság minden esetben fontos szempont. A bentlakásos művésztelep projekt megvalósítóinak van egy kitartó művészeti irányítója Ferkovics József személyében és projektmenedzsere - Fodor Julianna. Csak akkor sikerülhet bármilyen elképzelés, ha a vezetőség minden nehézség ellenére kitart és véghezviszi elképzeléseit.
Alapítvány arculata: névjegyek, céges papír, boríték, honlap készítése, infó terjesztése, facebook-on való megjelenítés, reklámanyag előállítása.
Az alapítvány működtetését, művésztelep15 és irodalmi kávéház16 fenntartását a jövőben részben adományokból (mecénás vagy pártfogolt), részben pályázati pénzekből, illetve nagymértékben műalkotások eladásából kívánjuk biztosítani.
Helyszín tekintetében nagy alapterületű ingatlanra van szükségűnk. Budapest 7 ker. található Klauzál u.917 számú épületet látjuk jelenleg erre a legmegfelelőbbnek. Annyira lerobbant állapotban van, hogy az önkormányzat kiköltöztette lakóit és most pusztulásra van ítélve az időjárás viszontagságainak következtében.
Felújítási munkálatokat Fodor Julianna több éves szakmai tapasztalatának köszönhetően el tudjuk végezni. Referenciaként a meglévő honlapot ajánljuk fel megtekintésre http://dreambydream.starforex.eu/.
15. sz. melléklet: művésztelep
16. sz. melléklet: Irodalmi kávéház
17. sz. melléklet: 7 ker. Budapest, Klauzál u. 9.
Időpont | Feladat | Felelős | Végrehajtás | Ellenőrzés | |
1. | 2018 | Szakmai vezető | Ferkovics József | 2020 | Megbeszélés |
2. | 2018 | Projektgazda, manager, orosz tolmács, ingatlanszakértő | Fodor Julianna | 2020 | Megbeszélés |
3. | 2018 | Informatikus | Fodor Mátyás | 2020 | Megbeszélés |
4. | 2018 | Weblapkészítő | Fodor Mátyás | 2020 | Megbeszélés |
5. | 2018 | Könyvelő | Meches Könyvelő Iroda | 2020 | Megbeszélés |
6. | 2018 | Ügyvéd | Dr. Bagdány Beáta | 2020 | Megbeszélés |
7. | 2018 | Angol tolmács és fordító | Somogyi László | 2020 | Megbeszélés |
8. | 2018 | Angol rektor | Spencer Britani | 2020 | Megbeszélés |
9. | 2018 | Magyar lektor, média és kommunikáció – szakértő | Bohdán Katalin | 2020 | Megbeszélés |
10. | 2018 | Orosz lektor, angol, orosz tolmács és fordító | Svitych Alexander | 2020 | Megbeszélés |
11. | 2018 | Építész | Végh Lajos | 2020 | Megbeszélés |
12. | 2018 | Forrásbeszerzési menedzser | Pukler Krisztián | 2020 | Megbeszélés |
13. | 2018 | Pályázatiró | Ábrahám András | 2020 | Megbeszélés |
Kiadások | Összeg Ft,- | Bevételek | Összeg Ft,- | ||
1. | Előkészítési feladatok | 4 950 000,- | 1. | Mecénás | 1 319 900 000,- |
2. | Berendezés | 51 400 000,- | 2. | Megnyert pályázat | 52 100 000,- |
3. | Tárgyi és irodaeszközök | 7 000 000,- | |||
4. | Iroda bérleti díja és rezsi | 3 750 000,- | |||
5. | Utazási költség és gépjárműbérlés | 5 000 000,- | |||
6. | Ingatlan megvásárlásaa | 400 000 000,- | |||
7. | Ingatlan felújítása | 400 000 000,- | |||
8. | Közreműködök díjazása | 23 400 000,- | |||
9. | Ügyvédi és pályázatírói költségek | 2 000 000,- | |||
10. | Működési költség | 470 000 000,- | |||
11. | Informatikai költségek | 4 500 000,- | |||
Kiadás összesen: | 1 372 000 000,- | Bevétel összesen: | 1 372 000 000,- |
Riport:
„1961-ben születtem Letenyén, a Zala megyei kisvárosban. Szüleim elváltak a születésem idejében, így állami gondozásba kerültem. Már gyermekkoromban kitűnt rajzkészségem, többet ültem az asztal mellett és rajzoltam, míg más gyerekek, a társaim szabadidejükben fociztak, vagy más játékot űztek. A televízióból és az életből merített élményeimet mindig papírra rajzoltam. A tanáraim felfigyeltek rám és több, gyerekeknek kiírt pályázatra beneveztek, melyeken általában mindig a helyezettek között voltam. Már nagyon korán érdekelt a történelem, az irodalom, a filozófia. E tárgyakból az iskolában jó jegyeim voltak. 1974-ben, Japánban egy gyermek rajzverseny második helyezettje lettem. A rajzversenyen elért eredményem és az iskola vezetőségének támogatása ellenére az állami intézet nem javasolta, hogy tanulmányaimat a képző- és iparművészeti középiskolában folytassam. Így az általános iskola elvégzése után - gyenge fizikumom ellenére - Komlóra kerültem az Ipari Szakmunkásképző Iskolába vájár szakmunkás tanulóként. Az iskolát elvégeztem, de mellette szorgalmasan tanultam grafika és festészet szakon a pécsi Képző- és Iparművészeti Középiskolában. Felkészítő tanárom Horváth János grafikusművész volt. Az iskolában több vitám volt önállóságom, sajátos elképzeléseim miatt. Pécsről Budapestre kerülve a Képző- és Iparművészeti Főiskolán Pajzs László és Fóti Ernő festőművészeknek voltam a magántanulója. Életem e szakaszát elég vegyes siker kísérte. 1989-ben Nagykanizsára költöztem, nyugalomra és alkotómunkára vágytam.” – írja magáról az azóta Szombathelyre költözött művész.